Most volt itt Dani, akivel mi ketten vagyunk itt magyarok az Erasmusosok közül. Ettünk egy jót (vettem húsgombócot (vagy a helyi nyelv szerint: "köttbullar"-t), meg tésztát, azt csináltam meg, szóval ma teljesen helyi specialitás nap volt), aztán majd holnap találkozunk, és elintézzük a Validation formot (amit haza kell küldeni, hogy hahó, itt vagyunk), remélhetőleg.
Na, de vissza az elejére.
Érkezés
Ugye szombaton jöttem, Malmöbe jött a fapados járat, onnan pedig vonatoztam egyet Göteborgba. A gép késett egy kicsit, olyan húsz percet, ezért a reptéri transzfer buszt is feltartották, és amikor odaértem a malmöi állomásra, még sorba is kellett állnom jegyért, úgyhogy volt egy kis para, épphogy leültem a vonaton, már indult is. Csak azért lett volna rossz lekésni, mert a következő vonat csak másfél óra múlva jött volna, és nem IC, hanem gyorsvonat, de szerencsére erre nem került sor, fél ötkor Göteborgban voltam, elvonszoltam a csomagomat az irodáig, ahol odaadták a kulcsot a szálláshoz.
Éppen ott volt egy másik srác, aki ugyanoda ment, ahova én, úgyhogy együtt tudtunk menni, és kísért minket 3 "student buddy" (itt így hívják azokat a diákokat, akik a külföldieket segítik, meg ilyenek. Egyetlen szépséghibája van ennek a rendszernek, hogy nem nagyon foglalkoznak velünk. Az én Buddy-m például most vasárnap(!) küldött egy e-mailt, hogy örül, hogy itt vagyunk, és holnap találkozunk az érkező diákoknak szóló fogadáson. Mindez nem is lett volna baj, de ő is tisztában lehet vele, hogy internet nem volt azonnal a szobánkban, tehát hétfő este előtt esélyünk nem volt megszerezni, így aztán ma örömmel olvastam ezt a levelet... :) ). Szóval a 3 minket kisérő lány közül az egyik félig magyar volt, anyukája családja balatonfüredi illetve budapesti. Persze, ő nem nagyon beszél magyarul, csak egy-két szót tud, de meglepetés volt mindenesetre ilyen hamar magyar vonatkozással találkozni.
Szállás
Szóval a központtól (ami a Centralstation, központi pályaudvar) mintegy 15 perces buszúttal ideértünk Rosendalba (Rózsavölgy magyarul, igaz, Marci...); itt fogok lakni fél évig majdnem, (illetve az érintettek ide jöhetnek). Ez egy viszonylag nagy diákszállás központ, kb 10 kisebb-nagyobb ház. Ahol én lakom, az a legnagyobb épületben egy 20 négyzetméteres kis apartman, ami nagyon jó, csak volt egy kis gond: mivel az én szállásom olyan, hogy a matracot külön kell szerezni, nem volt matrac az ágyon, és mint akkor este kiderült, aznap már nem is lesz (majd a másnapi matracszerzés történetét a következő bejegyzésben mondom el). Szóval első nap az itthonról hozott dolgokból megpróbáltam minél kevésbé kényelmetlenné tenni az éjszakát, de tulajdonképpen mégis csak egy padon aludtam... Legalább jót tesz a gerincemnek. (Egyébként nem volt olyan szörnyű, mint hittem; azt gondoltam, nem is fogok tudni elaludni, de ahhoz képest egész jót aludtam. Ennek talán köze van ahhoz, hogy az egész napos utazás kifárasztott :) ).
Még nem csináltam, de hamarosan küldök képeket, többek között a lakásról.
Ja, egyébként nekem úgy tűnik, itt nincs semmiféle porta, vagy ilyesmi, úgyhogy elvileg pár napot simán lehet nálam aludni, ha valaki ki akar jönni, csak ágyat nem tudok biztosítani (Ez így viccesen hangzik, de ez is megoldható. Majd még erről is mesélek...).
Most ez így egyszerre szerintem elég, nemsokára folyt. köv.
