Mostanában az ökonometria órákat nem az tartja, aki eleinte, hanem egy idősebb, lassan, halkan beszélő ember. Tegnap még panaszkodtam is többeknek, hogy az óráján majdnem elaludtam (mondjuk annak is köze lehetett a dologhoz, hogy előtte kb 5 órát aludtam), meg, hogy unalmasan tartja. Ma délután megint volt előadás, most kevésbé voltam fáradt, így jobban jelen tudtam lenni szellemileg. És így sokkal jobb volt. Sőt, mondhatnám, hogy eddigi egyetemi pályafutásom során most először hasított belém a felismerés, hogy egy igazi tudós oktatja a tárgyat, a szó legjobb értelmében. Ugyanis, ma is például, nem csak ledarálta az anyagot, hanem elmesélte, hogy 15 évvel ezelőtt az adott modellt hogyan fejlesztették ki, és alkalmazták, illetve hogy szakmai körökben erről meg erről a modelltulajdonságról milyen viták folynak. Olyan példákat hoz, amiket már ténylegesen felhasználtak a való életben, és ez szerintem nagyon sokat hozzátesz egy alapvetően módszertani tárgyhoz. (Ráadásul, csak a rend kedvéért, itt jegyzem meg, hogy már eléggé elléptünk az otthoni stat 2 színvonaltól, és sokkal inkább olyanokat veszünk, amiket otthon majd csak öko második negyedévében vennénk. De ennek így kell lennie, végülis elvileg otthoni tárgyként el fogják fogadni...)
Szóval ez így egyenlőre megelégedésre ad okot. Remélem, majd a végeredény is ilyen jó lesz...
(u.i: nagyon durva, ma akartam venni rendes krumplit, hogy csináljak sültkrumplit, de gyakorlatilag annyiba került, mint a fagyasztott hasábburgonya, amivel ráadásul semmi macera sincs, úgyhogy inkább azt vettem, és majd beosztom pár alkalomra.)
